2014. szeptember 19., péntek

2. fejezet - Tűzvész

Konbanwa! ^-^

Meghoztam a második fejezetet, ami sajnos elég rövidre sikeredett. Remélem, azért tetszeni fog nektek! A következő megint egy hosszabb rész lesz! Ha eddig nem tettétek volna meg, most már mindenképp olvassátok el az Anoyo és a Nevek menüpontokban leírtakat! :) És ezúttal elhagyom a szokásos kommenteket kérő soraimat, mert nem hiszem, hogy sok haszna lenne. Inkább olvassátok el a fejezetet, és ha van véleményetek, írjátok le :) A fejezet végén találhattok pár kérdést a történettel kapcsolatban, válaszoljatok rájuk, kíváncsi vagyok! ;)

Üdv: Lucy <3


2. fejezet - Tűzvész

A tűz játékosan szalad fel és le a karomon, csiklandozza a hasamat. Köröskörül lángok nyaldossák a testemet, megnyugtató melegséggel zárnak körbe. Azonban egy mélyről felszakadó, éles sikoly megzavarja a békés csendet. A mellettem fekvő Flame felkapja a fejét, és én is oldalra pillantok. 

Berta nővér áll mellettem, meredten bámulja a lángra lobbanó fehér köpenyét. Sokkos állapotba került, azt hiszem, mozdulni sem tud a rémülettől. Képtelen vagyok levenni róla a szememet. Aztán a lángok okozta fájdalom végre magához téríti, egy másodperccel később pedig megszólalnak a kórház tűzjelzői is. Berta iszonyodva hátrál el tőlem, szinte megfeledkezik arról, hogy veszélyben az élete, és bármit megtenne, hogy minnél messzebb kerülhessen tőlem. 
Nincs időm furcsálni a viselkedését, ekkor ugyanis véletlenül a kezére pillantok, és azonnal tudom, mi a helyzet. Megértem a tüzet, a nővért, mindent. Berta fekete selyemkendőt szorongat remegve. 

Lassan mozdulok. Kísérteties nyugalommal szállok le az ágyról, közben végighúzom csupasz kézfejemet a koromtól egyre feketébb lepedőn. Flame nyugodtan fekszik rajta, tudomást sem vesz a körülötte történő dolgokról. Lassú léptekkel sétálok a lángokon át a szoba sarka felé. A kórházi hálóing néhány lépés után lobogva lángra gyúl, majd elszenesedett darabokban hullik le rólam a forró padlóra. A lángnyelvek langyosan simogatják meztelen bőrömet. A tűz most vörös hajamat veszi célba, a hajszálaim meggyulladnak, de nem égnek el. Szememben lángok ezrei tükröződnek vissza, ahogy lassan megállok a nővér előtt, és a kezemet nyújtom felé. A fejét rázza értetlenül, de nem mer, vagy nem tud megszólalni. A tűz máris látható sebeket hagyott a testén. Elgyengülten szorítja a fekete anyagot, de egy pillanat alatt kitépem a kezéből. Szavakat formál ajkaival, de nem ad ki hangot. Hitetlenkedve nézi lángoló hajkoronámat, a testemet körülölelő vöröslő tüzet, és magyarázat után kutat kérdő tekintete. 

Figyelem, ahogy feltámad benne az életösztön. Hirtelen megváltozik a tartása, segítségért könyörög, majd követelőző lesz, dühösen kiáltana, de tüdeje forró füsttel telik meg. Görcsösen köhögni kezd. Sajnálattal tölt el, amint látom a szenvedését, és hogy milyen tehetetlen ezzel a pusztító erővel szemben. 

A tűz felé fordulok. A gondolatok eltűnnek az agyamból, most csak én vagyok, és a lángok. Minden mást elfelejtek, mélyet lélegzek a füstös, forró levegőből, amely mások számára halálos lenne, de nekem olyan, mint az embereknek a víz, vagy az oxigén. Szükségem van a lángokra, én is egy vagyok közülük.
Felemelem a kezemet, melyet már nem rejt a körülöttem, élők számára biztonságot jelentő fekete kendő. A tűz felé intek, mely füstölögve válik ketté; egy út rajzolódik ki az ajtótól Berta nővérig, aki láthatóan fel sem fogja, hogy esélyt adtam neki az életben maradásra, a fájdalomtól bénultan áll a sarokban, ezért elélépek, és meglengetem arca előtt a fekete selymet. Szaporán pislogni kezd, és sikoltozva rohan ki az ajtón. Rendben lesz. A sérülései fájdalmasak, de nem életveszélyesek, a füstjelzőknek hála a tüzet is hamarosan eloltják, tehát indulhatok is tovább…

A füstjelzők… Vajon miért hallgattak el? A szabályzat szerint addig kell szólniuk, míg a tűzoltók a helyszínre nem érnek, és nem kapcsolják ki. De még nem érkezett meg a segítség.
Mindössze pár percembe kerülne, hogy megállítsam a tüzet. Megtenném, de a segélykérés valószínűleg beérkezett a központba, és a kiérkező egységek igen csak furcsállanák, ha csak elégett bútorokat találnának a helyszínen, kormos falakat és egy sikoltozó, megégett nőt.
- Berta! - köpöm dühösen a nevet. Már akkor gyanakodnom kellett volna, amikor a fürdőszobában le akarta venni a kötésemet, vagy akkor, mikor olyan hamar feladta a próbálkozást. Tudhattam volna, hogy készül valamire, és a kíváncsisága felül fog kerekedni. Ostoba vénasszony! 

A tűz ebben a pillanatba eltűnik. Nem kialszik, és nem is én oltom el, egyszerűen egyetlen másodperc alatt nyoma veszik, a levegőt frissen vágott fű illata tölti meg, a padlón tócsák jelennek. Csak a kormos tárgyak bizonyítják, hogy még mindig ugyanabban a kórházi szobában állok.
Villámgyorsan pördülök meg a sarkamon a két ismeretlen nő érkezésére. Mindketten a földet söprő, fekete köpenyt és csuklyát viselnek, és egyforma magasak, de ezen kívül egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. A hozzám közelebb álló nőnek rövidre vágott, tejfölszőke haja van, szürke szemeivel unottan tekint végig rajtam. A köpeny alatt kékesszürke, áttetsző, csillogó ruhát visel, melynek szoknyája épp csak takarta a térdét. Aranysárga hajú, kék szemű társa ellentétben bokáig érő estélyit viselt, melynek színe a tenger vizére emlékeztet. A testtartásuk, öltözékük, lenéző pillantásuk mind azt sugallja, hogy nem akármilyen családból származnak, gyermekkoruktól hozzászoktak a jólléthez, a luxushoz, és elvárják a rangban alattuk elhelyezkedők engedelmességét.
A hozzám közelbb álló nő szólal meg először:
- Üdvözöllek, húgom - gyors, fejhajtásnak szánt biccentést tesz, miközben a társa folytatja.
- Azért jöttünk, hogy visszavigyünk a birodalomba. Útközben válaszolunk a kérdéseidre, de most hagyjuk el ezt a helyet, amilyen hamar csak lehet. Indulhatunk, Hinote hercegnő?



Máris egy fontos ponthoz érkeztünk a történetben. Kíváncsi vagyok, hogy eddig mit gondoltok, illetve mire számítotok a történettel kapcsolatban. 

1. A cím, a design és az ajánló alapján ilyen történetre számítottatok?
2. Furcsa számotokra Hinote karaktere?
3. Ki lehet a két idegen nő?
4. Elképzelés a folytatással kapcsolatban?
5. Miért tetszik/nem tetszik a történet (az eddigiek alapján)?

2 megjegyzés:

  1. Szia! :3 Olvasom a blogod és nekem nagyon tetszik! ^^ Szóval most válaszolni fogok a kérdéseidre :D

    1. Én számítottam rá. :)
    2. Számomra egyáltalán nem furcsa. Jól kidolgozott karakter. :3
    3. Hmm..fogalmam sincs xD Illetve van rá tippem. :D Mondjuk a testvérei. Ha nem is édestestvérek,de valami közük van Hinote-hoz.
    4. Nekem az az elképzelésem,hogy először is nagyon megfog lepődni. Utána pedig nem nagyon bízik meg bennük. Ezért nem akar velük menni,de végül majd velük tart :D
    5. Kifejezetten tetszik a történet. Bevallom én nagyon válogatós vagyok a sztoriknál. Tetszik,ahogy sok leírást adsz az adott helyzetről. Teljesen magam elé tudom képzelni a dolgokat. Szóval csak így tovább! ^^

    Valamint szeretnék neked felajánlani egy cserét is ^^ Persze csak,ha benne vagy :) Kérlek nálam jelezd a chat-ben,ha benne vagy. További sikeres és ihlettel teli írást kívánok! :D ;)

    http://half-bloodsandgods.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
  2. Szia! Megtudhatnánk, hogy miért nem jössz újabb részekkel? Teljesen eltűntél, legalább valami életjelet adhatnál, hogy mikor jelentkezel a folytatással, esetleg ennyi volt, és befejezted? Hope

    VálaszTörlés